Ifj. monarchista

Egy ifjú monarchista gondolatai ősi államformánkról, történelmünkről, és mindenféléről, ami ehhez kapcsolódik.

Utolsó kommentek

Tévhitek a királyságról

2009.06.11. 21:20 HuPiedone

Lássunk néhány tévhitet, amik sokakban felmerülnek, ha szóba kerül a királyság visszaállításának gondolata.

Monarchizmus = Habsburg-legitimizmus
Hibás meggyőződés, hogy a királyság visszaállítása automatikusan egy Habsburg megkoronázásával járna. Ha királyt kellene találni, kétségkívül kézenfekvő lenne a Habsburgok között is keresgélni, egyrészt, mert meglehetősen sok közünk van velük egymáshoz, másrészt a dinasztia erre vérségi alapon is jogosult, lévén a Turul-nemzetséggel (azaz az Árpád-házzal) állnak rokonságban. Adott esetben azonban királyt választani is lehet (volt már többször erre példa a történelmünkben), vagy - átmenetileg - király nélküli is lehet a királyság, kormányzóval az élén (ilyen már szintén volt háromszor).

Királyság = diktatúra
Ez természetesen nem igaz. A királyság államformájába sok minden belefér (akár "diktatúra", abszolutizmus is), de egy modern királyság nyilván csak demokratikus keretek között képzelhető el, a kiegyezés utáni időszakhoz, vagy a Horthy-korhoz hasonló módon (de akár a jelenlegi nagy-britanniai rendszert is tekinthetjük). Azaz a király (vagy az őt helyettesítő kormányzó) személye hosszú távon állandó (és szerepe részben megegyezik a mostani köztársasági elnökével), az Országgyűlés összetételéről, és így a kormányzó pártokról viszont a választópolgárok döntenek.

A Szent Korona-tanon alapuló alkotmány visszaállítása elképzelhető királyság nélkül
Csak nagyon nyögvenyelősen. A Szent Korona-tan manapság "divatba jött", de sokan nem gondolnak igazán bele. Ahogy a neve is mutatja, a Szent Korona-tan meglehetősen kapcsolódik a Szent Koronához, ami (aki) a magyar állam megtestesülése, egyben a kapocs az isteni és földi hatalom között. Mint tudjuk, az isteni hatalom letéteményese pedig a király, akit a Szent Koronával koronáznak. A tan legjelentősebb eleme egyrészt ez a kérdés a hatalom legitimitásáról, másrészt az ország javainak elidegeníthetetlensége, amik végső soron a Szent Koronához tartoznak. Ez így elég furcsán nézne ki egy köztársaságban.

15 komment

Címkék: alkotmány tévhitek szent korona tan habsburgok

A bejegyzés trackback címe:

https://ifjmonarchista.blog.hu/api/trackback/id/tr821179724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koenigsberger 2009.06.13. 20:07:46

„de egy modern királyság nyilván csak demokratikus keretek között képzelhető el”

Négyévente új királyt választanak?

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.14. 12:46:42

@Koenigsberger: Köszönöm, ez nagyon kimaradt... Természetesen nem erre gondoltam, kijavítottam-kiegészítettem az írás kérdéses részét.

Koenigsberger 2009.06.15. 13:41:08

Szarkasztikusan fogalmaztam, mert nem akartam azt írni, hogy ennek se füle, se farka. A királyság és a demokrácia két külön fogalom. A királyságban nincsenek „választópolgárok”.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.15. 13:59:00

@Koenigsberger: Ezt kifejtenéd? Miért ne lennének? Az, hogy egy állam monarchikus berendezkedésű, nem jelenti azt, hogy a törvényhozó testületet ne demokratikusan választanák. Pl. az összes modern európai monarchia ilyen, de ahogy írtam, utoljára ez nálunk is így volt. Ezekben az esetekben a királyság demokratikus, mert mondhatni végső soron a nép dönt.
Nyilván két külön fogalom a demokrácia és a királyság, éppen arról írtam, hogy ez a kettő nem zárja ki egymást, mert nem ugyanarra vonatkoznak.

Koenigsberger 2009.06.17. 19:33:52

Nagy-Britanniát említetted, az pont kiváló példája ennek a princípiumzavarnak. Névben hiába királyság, amikor a gyakorlatban liberális demokrácia. A királyi családnak semmi tekintélye és hatalma sincs, Buckingham gyakorlatilag egy múzeum. Hallotta valaki a királynőt egyszer is megnyilatkozni az országa nevében, az országot érintő kérdésekben? Azt érjük meg.

A monarchia és a demokrácia szó szerint kizárja egymást. Akár elméletben: magyarul a két szó kb. egyeduralom és népuralom - akár gyakorlatban: a népnek nincs saját hatalma, szava, csak tehetetlenségi ereje, ami alapján vagy erre, vagy arra lökik.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.17. 20:09:14

@Koenigsberger: A kifejezést kifogásolod? Mert nem ragaszkodom hozzá. Nevezhetjük az államformát akkor alkotmányos monarchiának, ami függetlenül a szavak egyedi jelentésétől azt takarja, hogy a törvényhozó testületet megfelelő rendszerben az állampolgárok választják. Én erre gondoltam, és demokratikus alatt azt értem, hogy választások vannak, és a kormányzó személyekről ezeken születik döntés (és nem a király kormányoz - ő uralkodik).

Nagy-Britannia meg ha jól tudom jelenleg leginkább parlamentáris monarchia, amiben az uralkodónak operatív hatalma (ahogy írtad is) nincs. Ezt én se tartom követendő példának, csak annak bemutatására hoztam fel, hogy a királyság intézménye nem vonja magával az abszolutisztikus uralkodást.

svline 2009.06.18. 09:42:49

Ha jó látom, ez a mostani válság legkevésbé a monalchiákat rázta meg. Pl.: Egyesült Arab Emírségek, Katar, Vatikán. Egy modern monalchia kiút lehet a válságból, és nem csak gazdaságilag, morálisan is.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.18. 14:55:19

@svline: Van valami oka annak, hogy következetes rosszul írod a monarchia szót? :-)
De egyetértek, a királyság szerintem is a pusztán államjogi alternatíván túl talán egy érzelmileg is emberközelibb államot jelent, ami adott esetben sokat is számít. (Bár a két említett közel-keleti állam azért érzi olyan jól magát, mert olajra a válságban is szükség van - az olajkitermelés pedig egyébként valóban erősen állami felügyelet alatt áll, végső soron az uralkodó család által kontrollálva.)

Koenigsberger 2009.06.24. 22:02:29

@HuPiedone: Nem a kifejezést.
A monarchia és főként az uralkodó személye elsősorban egy irány. Egy monarchia akkor monarchia, ha minél ősibb. ("Ősi" alatt nem "régit" értve, és természetesen nem is az evolucionista hablatyot, hanem az örökérvényűt.) A „demokrácia” ennek az ellentettje.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.25. 14:56:54

@Koenigsberger: Így már érthető. Én arra törekszem, hogy a jelenleg reális, modern királyság gondolatát szemléltessem, bemutassam, ahogy én látom. Azt, ahogyan akár ma is bevezethetnénk, még akkor is, ha - élve az általad alkalmazott fogalomrendszerrel, ha jól értelmeztem - az adott esetben valahol a "monarchia" és a "demokrácia" között helyezkedik el. Mindezt függetlenül attól, hogy egyébként mit tartok elviekben tökéletesnek (de a valóságnak nem is kell az ideákat elérnie...).

Joejszaka 2009.06.27. 20:51:29

Ezek nagyon érdekes kérdések.

@Koenigsberger:
Korunkban a demokrácia - így vagy úgy - megkerülhetetlen. Választások pedig kellenek. Ez nem zárja ki a monarchiát természetesen, Magyarország mindig is alkotmányos monarchia volt, annak is kellene, hogy legyen a jövőben is.

Szerintem mai viszonyok között a királynak egy kicsit több hatalom kéne, mint a köztársasági elnöknek, de nem sokkal több.

Pl. az országgyúlés feloszlatásának joga bizonyos megkötésekkel, korlátozott vétójog egyes típusú törvényekhez, önálló diplomácia, stb...

Koenigsberger 2009.06.28. 13:20:17

Két ellentett nullát ad ki. Magyarán "valahol közöttük" nincs semmi. Monarchia és demokrácia közé egyenlőségjelet tenni nem más, mint princípiumzavar.

Ez játszadozásnak tűnhet a szavakkal, pedig nem az. Pl. ha mellőzhetetlen, akkor definiáljuk a demokráciát, és máris szembetűnő, hogy az üres "elvek" hangoztatásán túl nem is létezik. Ez a csonkaországban is elég nyilvánvaló. Akár liberális demokráciának nevezik, akár népi demokráciának.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.06.28. 14:37:44

@Koenigsberger: Akkor félreértelmeztem előbbi kommentemben az azelőtt általad írtakat, úgyhogy visszatérnék a saját megfogalmazásomhoz:
Nem tettem egyenlőségjelet közéjük. Épp arról beszélek, hogy különböző dologra vonatkozik a kettő: a királyság az államforma, míg a demokrácia önmagában valóban üres fogalom, hiszen olyan elveket tartalmaz, amik egy állam működését meghatározhatják, de csak egy államforma keretei között. Ilyen elv (és határozottan csak elv), hogy a felnőtt korú lakosság választhatja meg azt, hogy ki kormányozza az országot a következő periódusban, illetve bizonyos fontosabb kérdésekben esetleg lehetősége van népszavazás útján dönteni. Így egy királyság is lehet demokratikus (ezt írtam), anélkül, hogy azt mondanánk, a királyság maga a demokrácia (mert ez nyilván értelmetlen). Ne haragudj, de nem értem, szerinted itt hol van a princípiumzavar, vagy az ellentét. Az, hogy a parlament összetétele vagy bizonyos kérdések szavazás útján dőlnek el (ezek a kormányzásra vonatkoznak) nem zárja ki azt, hogy ugyanakkor a távlati célokat egy uralkodó jelöl ki, vagy a kormányzás feladatkörébe nem tartozó kérdésekben ő dönt (ez pedig az uralkodásra vonatkozik).

Koenigsberger 2009.07.13. 10:53:13

Ellentettről írtam, nem ellentétről. (A szó szoros értelmében vett „ellentét" nem lehet köztük, mert ahhoz az kéne, hogy ugyanazon a szinten álljon a kettő.) Egyszerűen: a demokrácia az isteni rend felbontását szolgálja (anarchia), a monarchia meg az isteni rend földi megszilárdítását.

HuPiedone · http://lajtamonitor.hu/ 2009.07.13. 16:28:22

@Koenigsberger: De vajon a szavazás intézménye kizárja az isteni rendet?
süti beállítások módosítása