Mennyiben számítanak a határok annak, aki akkor is a Magyar Királyságot tekinti hazájának, ha azt már mintegy hatvan éve felfüggesztették?
A határok apró bürokráciai jelzővonalak csupán. Miért kellene, hogy a Magyar Királyság részeit elválasztó, már leginkább csak térképen létező vonalak bármit is akadályozzanak? Elveheti-e bárki azt az érzést, hogy az ország szívében, vagy bárhol Pozsonytól Újvidékig, Munkácstól Fiuméig, Kismartontól Székelyudvarhelyig ugyanúgy otthon vagyok? Szlovákiából lépek-e ki, ha magam mögött hagyom Malackát? Elveheti-e valaki is tőlem Kassát, még ha azt a kommunista idők szláv építészete is rondítja el? Meg nem történt lesz-e a honfoglalás, ha az emlékművét nem hagyják állni Vereckén? Külföldön járok-e, mert Kolozsvár főterén kék-sárga-piros nem csak a lobogó, még a zászlórúd is? Szerb város-e Zenta, mert cirill betűvel vannak kiírva az utcanevek? Szlovén lesz-e Lendva, ha nem forinttal fizetek a boltban? Osztrák-e az Őrvidék attól, hogy német nevet adtak neki?
Nem, nem és nem. A hazát nem az aktuális határok mutatják.
Utolsó kommentek