Ifj. monarchista

- 28... 29... 30!

Ekkor robbant az első torpedó. Pontosan olyan mély dörrenéssel, mint a Dublin esetében. És két másodperccel később a második. Ismét felharsant az önkéntelen hurrá, s az emberek ugyanúgy kiáltoztak.

- Belement, belement!

Csonkaréti Károly: A Zenta cirkálóval kezdődött

Korábban már jártam a fiumei Whitehead torpedógyár ma is álló telephelyén. A linkelt bejegyzés utolsó előtti képe úgy készült, hogy a lezárt üzemcsarnok ablakán keresztül "vakon" befényképeztem: túl magasan van ahhoz, hogy rendesen bepillanthassak. Az elkészült fényképet már csak itthon néztem meg tüzetesebben, a rajta lévő fehér cső láttán meg a homlokomra csaptam: ott egy torpedóvető cső, én pedig be se mentem megnézni!

Pár képet beszúrtam ide, de ez csak a gyűjtemény töredéke, az összes az indafotós albumban van!

Fiume kikötője szinte páratlanul álló nagy arányú fejlődést mutat.

Gonda Béla: A fiumei kikötő in "Magyarország vármegyéi és városai"

Pár pillantás a fiumei kikötőbe... Ez is csak válogatás, az összes kép az albumban található!

(...) ott vár a Parttalan,
ott, ott végződik ami nincs, de van,
ott a tenger, a Létező Csoda,
a Végtelenség, mely eddig csak a
nemlétező számokba fért bele…

Szabó Lőrinc: Fiume

Emlékszem, olyan 14 éves koromban ismerősöktől azt hallottam Fiuméről, hogy "ronda jugoszláv iparváros". Nem tudom miért, de akkor valamilyen megfoghatatlan álomkép élt a fejemben erről a különösen csengő nevű városról annak ellenére, hogy nem olvastam róla, nem nézegettem róla képeket, a családban pedig soha, senki nem kötődött a városhoz, így elbeszéléseket sem hallottam róla. Mégis úgy gondoltam, hogy az a város, ami minden dalmát és horvát mivolta ellenére a valaha volt legmagyarabb tengeri kikötő, nem lehet más, mint amilyennek én képzelem.

Első fiumei látogatásommal kiderült, hogy az álomkép valóság, Fiume olyan, amilyennek látni szerettem volna: egy nagyon ismerős, de számomra minden porcikájában az újdonság élményét nyújtó, különösségében szép, közép-európai, de mediterrán enkláve.

Habsburg Ottó halálával az utolsó még fennmaradt élő szál is elszakadt, mely jelen korunkat a Monarchiához kapcsolta. Ottó volt a híd a régmúlthoz: amikor őt gyászoljuk, gondoljunk arra, hogy a nosztalgiázásnak vége, itt az ideje a jelenben építkezni. Utódai élnek, lehetséges trónörökös tehát most is van. Várjuk a királyt!

Reggel ámulva láttam a völgy két oldaláról reám nehezedő, havas fenyőkkel borított hegyeket. Nem tudtam szólni a gyönyörűségtől, megdobbant a szívem a Kárpátok első látására. Arra gondoltam, hogy a világon egyetlen ország sem volt olyan nagyszerű, hegyek koszorúzta ország, mint a mienk "volt", és talán soha többé nem is lesz.

Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

Ahogy azt már réges rég bejelentettem, pár érdekesség tavalyi erdélyi látogatásomról.

Megvagyok, és újra írogatni fogok, ahogy időm engedi. Hirtelen újra úgy éreztem, hogy most márpedig folytatom a blogolást. Maradva természetesen az eredeti témáknál és hamarosan beváltva néhány korábbi témaígéretemet is. Úgyhogy még ne töröljétek a blogot az RSS olvasókból!

Hazának használj!

Az Adria Rt. jelmondata

A budapesti Szabadság téren legfeljebb átrohanunk jártunkban-keltünkben, ha nagyon úri a kedvünk, akkor esetleg beülünk a tér közepén álló kávézóba. Hiába a "Belváros új főutcája", igazán nyüzsgés csak tévéostromkor van a téren. Nem is gondolnánk tehát, milyen izgalmakat rejt a tér északnyugati sarkában álló irodaház. Na nem üvegpalotára kell gondolni: ez az épület több, mint száz éves. Tengerhajózásunk emlékműve...

Van egy ilyen, hogy "Kreatív Blogger Díj". Ezt bloggerek adhatják más bloggereknek. Engem Pánczél Hegedűs János, a Monarchista Gondolatok (újabban Gondolatok a királyságról) blog szerzője tisztelt meg a díjjal. Köszönet érte, igazán jól esik!

Akkor a kötelezettségek, mert ilyenek is járnak a díjjal:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.
2. A díj logoját ki kell tennem a blogba. Van ebből egy pár változat, álljon itt Nyugati levél változata.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írnom kell magamról, illetve a blogról 5 dolgot.
5. Nekem is ajánlanom kell öt blogot.

1., 2., 3. megtörtént. Írjak öt jellemző dolgot magamról, a blogról? Na jó:

• Történelemszeretet: saját történelmünket ismerni felemelő érzés, bölcsességet ad, nem mellesleg pedig érdekes is.
• Hagyományőrzés: ami érték, őrizzük meg. Ami értéket az elmúlt hatvanhat évben elpusztítottak, támasszuk fel.
• Monarchizmus: az első kettőből magától értetődően következik.
• Haladni akarok a korral...
• ...de alakítani is azt

Végül az ajánló, véletlenszerű sorrendben:

• Viribus Unitis*: mostanában újraéledni látszó, monarchista blog
• Laudator temporis acti: latinos blog, mely számomra is nagyon érdekes, bár egyáltalán nem tudok latinul (a szerzője volt kedves tavaly a Buccariban talált sírfeliratot megfejteni)
• Lex Sacra: Mi a szent törvény?
• Hubatka blogja: aktuálmonarchizmus
• Nyugati levél:szintén aktuálmonarchizmus, szabadabb stílusban

*Apropó, tudtuk, hogy Tasnádi Péter rózsadombi villájának (Rómer Flóris, Szemlőhegy utca sarkához közel) kapuja fölött I. Ferenc József jelmondata, a "Viribus Unitis" (egyesült erővel) áll? Én sem.

Minden rendben, csak nyár volt, ugye... De most már lesz itt bőség:

• Elismerés megkésett megköszönése
• Adria székház (nem "palota"!)
• Erdély
• Fiume, ahogy eddig nem volt
• Nautica
• Whitehead-torpedógyár ismét
• Meg óda egy monitorhoz

Bizony mostanában csak ilyen "kívülre mutató" bejelentéseket teszek, de azért mindegyiknek részese is vagyok, nem véletlen tehát.

A Leitha/Lajta monitor újjászületéséről szóló weblap elindult. Senki nem felejtse el, hogy augusztus 20-án újra lesz keresztelve, fel lesz avatva az újjáépített SMS Leitha monitor! Lehet tűzijáték nem, de nagy esemény lesz tehát!

A TIT HMHE szervezésében idén is lesz hajózástörténeti kiállítás a Dunán, méghozzá a Debrecen ex-Kassa Duna-tengerjáró fedélzetén, A magyar hajógyártás 175 éve címmel. Igen, tényleg! 72 magyar hajógyár létezett, sokukban tengeri hajógyártással! Ma viszont már egyetlen sem maradt, bár egy-két magyar gyártmányú hajó még úszik a világtengereken. Lehet már nem is lesz többé magyar hajógyártás... Vagy mégis? Úgy néz ki, igen! De a jó hírért el kell látogatni a Kassára!

Bővebb információ a Múzeumok Éjszakájára készült minisite-on

Úgy tűnik a komplett Fideszt megharapta a vérben forgó szemű, veszett forradalmi vadkan. Másképp egyszerűen nem lehet magyarázni ezt az eszement forradalmazást. Annyira fontosnak tartják ennek a kifejezésnek az alkalmazását, hogy az orbitálisan nagy durranásnak szánt tökéletes bullshitgyűjtemény "Legyen béke, szabadság és egyetértés" című (?) nagyívű "politikai nyilatkozatnak" is része. Ebben is szerepel ugyanis az a meglehetősen egyedi meglátás, miszerint az áprilisi választásokon valami nemzeti katarzis keretében forradalom történt a szavazófülkékben.

A Hadtörténelmi Múzeum udvarán (bejárat a Hadtörténelmi Intézet kapuján át, a Kapisztrán tér felől) május 14-én 16 órakor az otrantói csatára emlékezve többek között a TIT HMHE által meg lesz koszorúzva a csata emléktáblája. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Napló egy magyar tengerésztől, a Monarchia korából: Harmat Lajos, aki igazából jóval több (már csak rangját tekintve is), mint egyszerű matróz, naplót írt Földközi-tengeri utazásáról az Erzherzog Karl csatahajó fedélzetén. Ezt jelenítem most meg blog formájában az S.M. Matrose blogon!

Megnyílt a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület weblapja, azé az egyesületé, ami a remek Haditengerészetünk emlékei kiállítás főszervezője is volt. Az egyesület szerteágazó tevékenységében gyakran foglalkozik magyar haditengerész emlékekkel is. Többek között a híres Lajta monitor, azaz az SMS Leitha megújulása is többek között a tagok áldozatos munkájának köszönhető. Tehát a weblap: Hajósnép.hu!