Hova látogat egy monarchista nyáron? Hát a Monarchia területére! Annak is egy méltatlanul elfeledett részébe, Galíciába, Lengyelországba. Ott pedig elmegy Przemysl (itt szögezzük le: a kiejtése "psemisl", nem más) San folyó melletti városkájába, és furcsán néz, hogy miért olyan minden, ahogy akár száz évvel ezelőtt is lehetett volna. És ha nem vigyáz, I. világháborús erődökbe botlik.

Kattints a nagyobb képekért!

Przemysl körül ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy folyamatosan fejlesztett erődrendszer épült, mely mélységben erősen tagolt, többgyűrűs. Azt mondják, Przemysl erődje Antwerpen és Verdun után a harmadik legnagyobb Európában.

A stratégiai fontosságú várost, melyet fekvése miatt Magyarország kapujának neveztek (és neveznek manapság is sokan), a Nagy Háborúban az oroszok, követve a visszavonuló osztrák-magyar csapatokat, meg is ostromolták. Itt harcolt Gyóni Géza költő is. A több rohamból álló első ostrom 1914. szeptember 17-től október 10-ig tartott, és a (többségében magyar) védők győzelmével ért véget, az erőd ellenállt. Ekkor az oroszok változtattak a taktikán, és a november 2-án kezdődő második ostromban körbezárták a várost. Utánpótlás híján Przemyslt nem lehetett sokáig tartani: több sikertelen kitörési kísérlet után a védők 1915. március 23-án megadták magukat. A kapituláció előtt azonban minden használható tartalékot, fegyverzetet megsemmisítettek, az erődöket felrobbantották. Ezek viszonylag jó állapotban fennmaradtak máig, ami sérülés ma is látható rajtuk, azokat a KuK csapatok okozták.

Végül az ellentámadó egyesült osztrák-magyar és német hadsereg az 1915. május 31-én kezdődött harmadik ostromban visszavette a várost.

Mindenképpen érdemes Przemysl-be ellátogatni: sok erőd látogatható, bejárható, az egyikben múzeum is van. Némelyik magánkézben van, de ettől függetlenül szintén megtekinthető (és a tulajtól idegenvezetést is kap az ember!). Olyan tapintható a történelmi valóság, mint kevés I. világháborús hadszíntéren. A Garnizon-klubban erődmúzeum működik, ahol mindenféle korabeli hadieszköz megcsodálható, a lejáratánál pedig egy magyar honvédparancsnok, Szurmay Sándor képe látható, fekete-sárga keretben...

Przemysl egyébként is egy nagyon szép városka, a vendéglőkben remek ételeket lehet enni, a lengyel lányok pedig ott is szépek. A főtér meg számunkra még egy bónuszt tartogat: egy Svejk-szerű katona ül egy lőszeres ládán, amire ékes magyarsággal van ráírva, hogy lőszer!

Kevesen ismerik, de emlékműve is van Budapesten Przemysl hős védőinek (magam is szégyenszemre Przemysl saját útikalauzából tudtam meg a létezését), a Margit híd budai hídfőjénél, a Germanus Gyula parkban.

Ha valaki mostanában menne oda, esetleg csatlakozzon a had- és rendvédelem-historikusokhoz. Szállás tekintetében meg ha valaki autentikus akar lenni, a Hotel Lwowiakban száll meg: az épülete az erődrendszerhez tartozott, körletek lehettek benne. Egyébként meg előtte mindenképp ajánlatos a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet irodájába (1075 Budapest, Károly krt. 11.) ellátogatni, mert ott az embert azon kívül, hogy rábeszélik Lengyelországra, még el is látják rengeteg információval.

Egyes történelmi adatok forrása: Wikipedia.