Ifj. monarchista

A TIT HMHE szervezésében idén is lesz hajózástörténeti kiállítás a Dunán, méghozzá a Debrecen ex-Kassa Duna-tengerjáró fedélzetén, A magyar hajógyártás 175 éve címmel. Igen, tényleg! 72 magyar hajógyár létezett, sokukban tengeri hajógyártással! Ma viszont már egyetlen sem maradt, bár egy-két magyar gyártmányú hajó még úszik a világtengereken. Lehet már nem is lesz többé magyar hajógyártás... Vagy mégis? Úgy néz ki, igen! De a jó hírért el kell látogatni a Kassára!

Bővebb információ a Múzeumok Éjszakájára készült minisite-on

Napló egy magyar tengerésztől, a Monarchia korából: Harmat Lajos, aki igazából jóval több (már csak rangját tekintve is), mint egyszerű matróz, naplót írt Földközi-tengeri utazásáról az Erzherzog Karl csatahajó fedélzetén. Ezt jelenítem most meg blog formájában az S.M. Matrose blogon!

Megnyílt a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület weblapja, azé az egyesületé, ami a remek Haditengerészetünk emlékei kiállítás főszervezője is volt. Az egyesület szerteágazó tevékenységében gyakran foglalkozik magyar haditengerész emlékekkel is. Többek között a híres Lajta monitor, azaz az SMS Leitha megújulása is többek között a tagok áldozatos munkájának köszönhető. Tehát a weblap: Hajósnép.hu!

2010. április 20-án, kedden a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának piliscsabai kampuszán "Köztársaságok után királyság" címmel tart előadást Pánczél Hegedűs János.

"Pánczél Hegedűs János tart előadást a királyság jelenkori alternatívájáról, lehetőségeiről. Ha ismered a témakört, azért, ha demokrata vagy, azért, és ha szívesen részt vennél egy érdekes eszmecserén, akkor azért gyere el!"

Mindenkinek ajánlott!

Bővebb információ

"Megtört a jég magyarhonban!"^* December 16-án nagyszabású kiállítás nyílt Haditengerészetünk emlékei címmel a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Valaha Fiume, ez az akkor nyüzsgő, szédületes ütemben fejlődő Adria-parti kikötőváros volt a népnyelvben a magyar korona legyszebb gyöngye (egész pontosan a kifejezés eredete Jókaihoz köthető). Ez a gyöngy kihullott a Koronából, fénye megkopott, végül pedig olyanokhoz került, akiknek nincs is koronájuk. Fiumében jártam.

Fiumét érintő bejegyzéseket írtam már, mert nagyon kedves számomra ez az egyetlen tengeri kikötőváros, amit valaha igazán magunkénak mondhattunk. Egy francia utazó mondta annak idején azt, hogy "Fiume az a magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek". Ez a mondat igen jól jellemzi azt a pezsgő multikulturális nyüzsgést, ami a várost virágkorában, az utolsó magyar uralom idején jellemezte. Régi jelentőségét Fiume máig nem nyerte vissza: először Olaszország félreeső szerzeményeként, majd Jugoszlávia szerbek által elsorvasztásra ítélt kikötőjeként, végül Horvátország egyik fő külkereskedelmi központjaként sem illeti meg az a kitüntetett szerep, mint a Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötőjeként.

A következő napokban, hetekben egy néhány részes (hogy pontosan hány, az majd kiderül a végére) sorozatban fogom bemutatni Montenegró olyan látnivalóit, amikről csak kevesen tudnak, és útikönyv sem számol be róluk - de nekünk, magyaroknak mégis különösen érdekesek. Fő érdeklődési körömnek megfelelően mindegyik a dualizmus korához és az I. világháborúhoz kötődik, de mentségemre legyen mondva, másfajtát nem is nagyon találhattam volna.

Lesznek erődök és emlékhelyek, koszorúk és kápolnák, elfeledett lövegek. Mind-mind múltunk darabjai, amikről a történelemórákon még csak érintőlegesen sincs szó. Montenegró címke alatt az összes bejegyzés megtalálható majd, illetve lesz egyetlenegy, ami horvát felségterületű látnivalóról szól. Érdemes majd rendszeresen benézni, hadtörténelem iránt érdeklődők előnyben.

Ismét egy Arcanum kiadványt mutatnék be (ami a címben és a címkék között álló hazugsággal ellentétben DVD-ROM): Képeslapok - 10.000 pillantás Magyarországra. Minő meglepetés, a lemez bedigitalizált képeslapokat tartalmaz.

Ezúttal egy kiadványt, egy CD-ROM-ot ajánlanék mindenki figyelmébe, mely az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában jelent meg. A címe Magyarország vármegyéi és városai, ami nem véletlenül ugyanaz, mint a Borovszky-féle monumentális műé: ugyanis ez az utóbbi digitalizált változata.

Hova látogat egy monarchista nyáron? Hát a Monarchia területére! Annak is egy méltatlanul elfeledett részébe, Galíciába, Lengyelországba. Ott pedig elmegy Przemysl (itt szögezzük le: a kiejtése "psemisl", nem más) San folyó melletti városkájába, és furcsán néz, hogy miért olyan minden, ahogy akár száz évvel ezelőtt is lehetett volna. És ha nem vigyáz, I. világháborús erődökbe botlik.

Fiume, mai horvát nevén Rijeka az a kikötőváros, amit igazán magyarnak mondhatunk annak ellenére, hogy eredetileg olaszok éptették, majd többségében délszlávok lakták.