Íme hát az első darabja montenegrói erőd-körképnek. Stílszerűen a horvát felségterületen található Punta d'Ostroról lesz szó. A név jelentése déli földnyelv - ami némi bizonytalanságba viheti a gyanútlan látogatót, hiszen ez a földnyelv inkább nyugati, már ha a Cattarói-öböl bejáratát tekintjük vonatkoztatási pontnak.

A képek természetesen kattinthatók!

Az erőd a Prevlaka-félsziget csúcsán található, a hasonló nevű "természeti parkban". Nem volt ez mindig ilyen idilli: a jugoszláv időkben, lévén az egész öböl a hagyományokhoz hűen hadikikötő volt, a félsziget is szigorúan őrzött katonai terület volt. Erről ma a temérdek szocreál épület, bunkerek, a tengerpart szikláin pedig szögesdrót tanúskodik. Jugoszlávia felbomlása után a horvátok maguknak követelték a félszigetet, ami elhúzódó fegyveres konfliktushoz vezetett, és egészen 2002-ig ENSZ-megfigyelők is állomásoztak a térségben. Abban az évben a félszigetet végleg megkapta Horvátország, a fegyvereseket kivonták, a területet pedig megnyitották a látogatók előtt.

Az erődöt 1856-ban kezdték építeni a Monarchia mérnökei, azóta gyakorlatilag változatlan formában áll a vártán. Az I. világháborúban jelenetéktelen károk keletkeztek benne, de a II. már jobban megtépázta. 1943-ban német légitámadás érte az erődöt, az ezáltal okozott sebek láthatók mai is. Az azóta tartó több, mint hatvanéves délszláv uralom és a kitüntetett katonai szerep sem tett hozzá annyit, hogy ezeket a sérüléseket kijavítsák.

Az Punta d'Ostro még ilyen pusztuló állapotában is rendkívül fenséges: a míves katonai építészet remeke. Ahogy a képeken is megfigyelhető, arra is volt energia, hogy mészkő vakolatdíszekkel ékesítsék a falakat (mindezt egy olyan erőd esetében, ami a mázsás gránátokat tüzelő hajóágyúknak kellett, hogy ellenálljon!).

A Prevlaka Parkba 14 kunába (kb. 500Ft) kerül a belépés. Ezért a pénzért jár az a szolgáltatás is, hogy az embert egy átalakított traktor által húzott közúti "vonat" elviszi a park bejáratától a kb. 2km-re lévő erődig - kocsival ugyanis nem engedik meg a behajtást. Az erődre azonban úgy tűnik nem jut pénz: rengeteg szemetet hordtak bele érdekes emberek, és még érdekesebbek mindenféle firkával "ékesítették" az ódon falakat. Egy kirakott tábla szerint ötletek azonban akadnak a hasznosítására. A pátoszos és hibás angol szöveg szerint (betűhűen): "With Gods help and the good sence of the people the fortress could become the guardian of the history as well as the warning that together with the goodness there is a lot of evil on the Earth and to remind to take care of each precious moment of our lives. Inside the fortress we would like to see the restaurant, cafe bar, casino and night club, vine cellar, museum, fancy shop..." Nos, csak remélni lehet, hogy se kaszinó, se nájtkláb, se divatbutik nem lesz soha az erődben, inkább maradjon így...

És amiért nekünk, magyaroknak mindenképpen el kell az erődbe látogatnunk, ha a közelében járunk: 2007-ben a Császári és Királyi Haditengerészeti Egyesület kezdeményezésével, a Magyar Tengerészeti Egyesülettel, a győri Rotary Clubbal és a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen emléktábla állíttatott az erőd falán. Ennek felirata magyar, horvát, német és angol nyelven: "Az otrantói tengeri ütközet hőseinek emlékére". Azt pedig, hogy az otrantói csata miről híres, nem kell magyarázni...

A táblát az erőd külső faláról idén májusban áthelyezték a kapu mellé, így még illőbb a hely - minden látogató észreveszi. Rátz Imre úr a Magyar Tengerészek Egyesületétől kérdésemre felvilágosított, hogy a tábla eredetileg is a mostani helyén volt, de azt májusban, mivel a régi a sós levegőtől korrodálódott, kicserélték időtállóbbra. Három koszorú volt a tábla alatt: az első a Magyar Tengerészek Egyesületéé (Hősökre emlékezünk felirattal), a középső a mi családunké, a harmadik pedig a Hadtörténeti Intézeté. A mi koszorúnkon egy magyar és egy osztrák nemzetiszínű szalag kapott helyett, hiszen a közös haditengerészetről van szó. Feliratként pedig a Cs. és Kir. Haditengerészeti Akadémia jelmondata (a tudós kollégáktól ehhez kérnék megerősítést vagy cáfolatot) szerepel: "A kötelesség előbbre való, mint az élet" - "Höher als das Leben steht die Pflicht". Dicsőség a hősöknek!

Kilátás kelet felé a falakról: látható Mamula szigete és a távolban az Arza tornya sejlik fel. Mindkettőről lesz még szó.

Sajnos ahogy a "vonat" vezetője igen tömören megfogalmazta kiszálláskor ("Zwanzig Minuten.") mindössze kb. húsz perc állt rendelkezésünkre az erőd megtekintésére. Így ez inkább rohanás volt, mint látogatás. A belső terekről jó képet nem tudtam készíteni, és inkább nem is kedvetleníteném el a kedves Olvasókat a szeméthegyek látványával. Legyen annyi elég, hogy szép, boltíves termek vannak az erődben, de a néhai hadieszközökből nem maradt ott semmi. A sorozat többi tagjai sokkal érdekesebbek belülről - ott majd lesznek olyan képek is.

150 éve Cattaro őrzője - a lemenő nap ellenfényében.

Végül egy remek légifelvétel, hogy azért az egész erőd is látszódjon. A képet a wanus nevű Flickr-felhasználó készítette és volt kedves számomra engedélyezni a használatát. A fényképei között egyébként egész sor remek erődfotó található!