A franciaországi forradalomnak nevezett lázadás jeles eseményének 220. évfordulóján gondolkozzunk el egy kicsit a forradalom fogalmán, jelenkori magyarországi köntösben. Mi lenne, ha? Gondolatkísérlet.

Az eléggé elterjedt axióma, hogy a forradalom, mint olyan mindig valami ellen lázad. Törekvései leginkább arra irányulnak, hogy a fennálló rendszert eltörölje vagy megváltoztassa, intézményeit és annak fenntartóit pedig kiiktassa. Ilyen értelemben teljességgel forradalomnak nevezhetjük az 1848-as "márciusi ifjak" megmozdulásait (ezek ésszerűségének, megfontolt és indokolt mivoltának vizsgálatától most tekintsünk el).

Ezzel szemben az ellenforradalom valamiért tör ki, a forradalom ellenében. Helyre akarja állítani azt a berendezkedést, amit az őt megelőző forradalom (esetleg idegen megszállás, vagy akár a kettő együtt) megváltoztatott. Jogosan nevezzük tehát ellenforradalomnak Horthy kommunistákkal való leszámolását. De ugyanígy minden kellemetlen felhangtól mentesen lehet 1956 is ellenforradalom, mert a törvénytelen állam ellen irányult (meglátás Pozsonyi Ádámtól), a régi alkotmányosság (egy részének) helyreállításáért.

Ha ma lázadások törnének ki Magyarországon, és a teljes kormányzatot elzavarná a tömeg, akkor az mi lenne? Forradalom? Ellenforradalom?

Ma nálunk törvényes rend nincs. Ideiglenes, gyökértelen alkotmány alapján regnál egy illegitim hatalom, ami erőszakszervezeteivel biztosítja elnyomó hatalmát.

A retorikai kérdésre nem adnám meg a választ. Lehetne megkésett elenforradalomnak is nevezni, amennyiben helyreállítaná az 1949-cel megszakadt alkotmányos rendet. A hatalom emberei nyilván forradalomnak titulálnák, hiszen az ő saját "rendjüket" söpörné el. Tetszettek volna ellenforradalmat csinálni?