Ifj. monarchista

A jobboldal erős, és centralista, valamint radikális része is megfogalmazta már hol indokoltabb, hol értelmetlen ötleteit az alkotmánnyal kapcsolatban. Módosítani kívánják ugyanis, és nagy eséllyel kívánalmaik valóra váltásához az országgyűlési választásokkal meg is fogják szerezni a megbízatást. Ne, inkább ne nyúljunk az alkotmányhoz!

Az eheti Heti Válasz (amit egyébként a legszínvonalasabb magyar hetilapnak tartok, és ebbéli meggyőződésemet rendre meg is erősíti) közölt egy kétoldalas interjút Martonyi Jánossal, az Orbán-kormány külügyminiszterével. Ebben mindenféle aktuálpolitikai kérdésről is faggatták, amiből kettőt emelnék ki: az egyik a Fidesz beállítottságával, a másik az alkotmánnyal kapcsolatos.

A Demokrata hetilap július 22-i számát a címlapon olvasható jó nagy felirat (Lesz új alkotmány?) miatt vettem meg. Alcím: „Mit akar a Fidesz, és mit a Jobbik? Balsai István és Balczó Zoltán a tervekről.”

Erős felütés. Sajnos kiderült, hogy a válasz tömören: semmit. Kifejtve: semmi értelmeset. Ha valaki nem olvasta volna, íme egy kis összefoglaló.

Kezdjük Farkas Imre MSZP-s képviselő egy országgyűlési felszólalásának részletével (mely teljes egészében a parlament.hu-n olvasható):

"(...) Az alkotmányos helyzet ugyanis az, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság hivatalos zászlaján nincs címer. Ennek a rendszerváltásra visszanyúló okai vannak. Mint emlékezetes, 1989-ben a majdani köztársasági címerről és zászlóról közéleti vita bontakozott ki és a Nemzeti Kerekasztal nem tudott konszenzusos döntést hozni e jelképekről. (..) Ennek annyiban van jelentősége, hogy a hivatalos szervek nyilvánvalóan az Alkotmányban leírt zászlót, lobogót kötelesek használni."

Álljunk meg egy pillanatra. Az ún. alkotmány szerint a magyar nemzeti lobogónak nem része a címer. Menjünk vissza egy kicsit az időben, mondjuk akkorra, amikor divat volt zászlót alkotni a címer alapján.

Néha feltör az emberből a gyarló, a gyáva. Egyszerűbb és könnyebb lenne elmenni innen, messzire, elfelejteni, hogy valaha is magyar voltam. Elfelejteni e Kárpát-medencei hazát, minden nyomorúságával és keserű gyönyörűségével együtt. Nem nyomná vállamat ezerszáz esztendő felelőssége és a trianoni kilencven év már-már felfoghatatlan tragédiája.

Nem hallanám nap mint nap azokat a csak nálunk ismert szófordulatokat, hogy "ez is csak Magyarországon történhet meg", meg "itt soha nem fogunk odáig eljutni" és "azért, mert ilyen a mi népünk". Egy nemzedék gondolkozik így, amelyik az ún. rendszerváltás után szocializálódott. Kívülről szemléli a hazáját, és önmagával se vállal közösséget.

Ma is a Jobbikkal fogok foglalkozni, mert nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit tegnap Vona Gábor mondott a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Lássunk néhány tévhitet, amik sokakban felmerülnek, ha szóba kerül a királyság visszaállításának gondolata.

Már sokan leírták, de azért itt is elfér, az én szemszögemből. Miért is kellene a királyságot visszaállítani Magyarországon? Csak röviden.