Elérkezett ez is: az eseménydús montenegrói kirándulásomról szóló beszámoló véget ért. Most már lesz más témáról is szó...

Montenegró és Horvátország címke alól elérhető az összes, úti beszámololót tartalmazó bejegyzés.

Párszor emlegettem egy útikönyvet: ez a Dekameron Könyvkiadó Montenegró útikönyve volt. Nem túl sok Montenegró útikönyv van a piacon (hiszen korábbi Jugoszlávia, majd Szerbia útikönyvekben egyet fizet-kettőt kap akcióban benne van az egész), a könyvesboltban nem kevesebbet, mint kettő darabot találtam, ez volt az egyik; és a jobb. De nem tökéletes (még ilyet!): ami az ezen a blogon bemutatott anyagot illeti, erősen hiányos. Ugyanis nem csak az útikönyvben, de se a magyar, se a nemzetközi részén az internetnek nem nagyon írnak pl. a cattarói erődökről, a petrovaci kápolnáról vagy a Ferenc József cirkáló ágyúiról...

Végezetül két kép, a benyomás kedvéért Antivari, azaz Bar mai állapotáról. Montenegrónak az I. világháborúban ez a város volt az egyetlen kikötője, amit ezért az Osztrák-Magyar Monarchia flottája blokád alatt is tartott (pl. az SMS Zenta kiscirkáló is). Ma Antivari az ország méretéhez képest nagy modern nemzetközi kikötő, aminek parányi óvárosa emlékeztet leginkább történelmi múltjára.

Itt már jócskán keveredik kelet és nyugat: egyaránt laknak itt ortodoxok és katolikusok, mint ahogy muszlimok is. Utóbbiak jelenlétét tanúsítja a régi dzsámi, és az orientális stílusú utcák, kávéházak.

Aligha több ma már történelmi érdekességnél, de számunkra tartogatt egy mélybe nyúló bónuszt is a dalmát tengerpart: Antivariban bár már kívül járunk a Monarchia határain, de még mindig a Szent Korona birtokán maradunk. Nagy Lajos ugyanis az 1358-as zárai, Velencével kötött békeszerződéssel megszerezte Dalmáciát a Magyar Királyság számára. Velence mintegy húsz évvel később meg is erősítette a szerződést, amiben örök időkre lemondott Dalmáciáról a Quarnerótól (Fiumei-öböl) egészen Durazzóig (ma Durres, Albánia)! Kérdezhetjük, hogy ha még a nagycímerünkben is szerepel Dalmácia címere (a három oroszlánfej), akkor mégis miért tartozott végül Ausztriához? Nos azért, mert az 1797-es campoformiói békében I. Ferenc magyar királyi jogán, erre a szerződésre hivatkozva követelte azt az Oszmán Birodalom fennhatóságának megszűnte nyomán! Mint tudjuk, ettől függetlenül a régi-új országrészt nem a magyar birodalomrészhez csatolta vissza...¹

¹Juba Ferencz: Emlékezés Magyarország tengeri kikötőire (előadás)