Az egész egyszerűen fenomenálfrenetikusan nyálelválasztás-beindító beharangozó után lássuk hát Montenegró számunkra igazán érdekes látnivalóit! A nyáron ugyanis ellátogattam Ő császári és apostoli királyi Felsége hadiflottájának legdélebbi kikötőjébe – és ebből már mindenki tudja, anélkül, hogy a cím második részét elolvasta volna, hogy természetesen az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének legdélebbi támaszpontjáról, a Cattarói-öbölről (ma Kotori-öböl) van szó.

Mint ilyen, alaposan erődítve is volt. A hadikikötőt (ami a jugoszláv időkben is az volt, és erről a hegyoldalba fúrt tengeralattjáró-bunkerek is tanúskodnak) egy jól kiépített, a mellékelt térképen (ami a Császári és Királyi Haditengerészeti Egyesület weblapjáról származik) felvázolt erődrendszer védte, meglehetős sikerrel: az I. világháború alatt egyetlen ellenséges hajó sem jutott be a Bocchéba (ahogy az olasz elnevezése, Bocche di Cattaro után is hívták). Az cs. és kir. haditengerészet naszádjai pedig előszeretettel vonultak vissza egy-egy gyors támadás után a partvédő ütegek védő örve alá, ahova nem nagyon követték őket...

Ahogy a térképen is látható, az öböl környékén rengeteg erőd, ütegállás, katonai kiszolgáló épület található. Ezek nagy része ma is megvan, méghozzá meglepően jó állapotban. Przemysl-ről már írtam; nos, a cattarói erődök többsége összehasonlíthatatlanul jobban fennmaradt. Egyik oka ennek az, hogy harcokban csak ritkán vettek részt (túl közel merészkedő ellenséges hajókra tüzeltek, illetve a Lovcsen bérceit lőtték, amikor ott a montenegróiak ütegeket állítottak fel), közvetlen ostromban pedig sohasem. Így a kő és vasbeton szerkezetek szinte teljesen épek, és megmaradt rengeteg vas és páncél alkatrész is.

Ettől függetlenül a helyi idegenforgalomban Przemysltől eltérően egyáltalán nem játszanak szerepet az erődök, az eléggé szemet szúró Mamulát kivéve. Hiába a térkép, megtalálni is meglehetősen nehéz őket, és sokszor nem árt egy jó túracipő és/vagy egy négykerék-meghajtású kocsi sem. A navigációhoz némi segítséget nyújthat ez a Google Earth kmz-fájl, ami sok erőd és üteg elhelyezkedését megmutatja (és amely nem saját, hanem itt találtam és kiegészítettem).

Az I. világháborúból a másodikba, majd vissza az elsőbe és újra a másodikba összekötő közbeszúrás

Már írtam a II. világháborús Blücher cirkáló esetéről az I. világháborús fiumei Whitehead-torpedókkal emitt. Bár csak feltételezés, de lehet, hogy a Cattarói-öbölben, Kobilában (ami egy hegycsúcs, a térképen is látható, az öböl nyugati bejáratától északra) is működött egy I. világháborúban felszerelt torpedóvető-állás a II.-ban is. Utána lehet olvasni itt és itt, illetve közvetlenül meg lehet tekinteni a feltételezés alapjául szolgáló olasz nyelvű szöveget (ebben egy II. világháború során az öbölben járt katona említi, hogy Kobilában torpedóvető-állás volt, bár valószínűtlen, hogy azt az I. világháború után építették volna).
 

A továbbiakban majd egy-egy bejegyzést szentelek az általam is meglátogatott erődöknek, sok helyszíni képpel. Minden tanácsot szívesen veszek, hogy az egyes erődök történetének, egyéb adatainak hol lehetne utánanézni, mert erről nem nagyon van forrásom.