Ki tudja már manapság, hogy ilyen intézmény létezett? Néhány, az I. világháborús haditengerészetre specializálódott történész, pár érdeklődő megszállott. Inkább osztrákok, kevesebb magyar. Pedig volt egyszer egy Akadémiánk, ami ma is áll.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század közepén merült fel, hogy központi haditengerész-képzésre van szükség, melynek intézményét a birodalom egy politikailag stabil részén kell elhelyezni. 1856-ban megalapították így a Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémiát, ami a Monarchia egyetlen ilyen intézménye volt egészen megszűnéséig. A helyszín kiválasztása Fiume nyugati villanegyedére esett, az új épületet 1868-ban adták át. Gyönyörű, monumentális háromszárnyú épület az Akadémiáé, melyet a képek csak szegényes tudnak bemutatni.

Összekeverés-veszély:

Fiumében két tengerészeti akadémia is működött, a haditengerészeti viszont nem keverendő össze a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémiával (szép olasz nevén Regia Ungarica Accademia Nautica, vagy röviden csak Nautica), amely kereskedelmi tengerészek képzésével foglalkozott.

Többhektáros park veszi körül ma is az épületet, bár régen minden bizonnyal szebb lehetett, amikor például gyakorlásra szolgáló ütegek, és egy teljesen felépített hajófedélzet is helyet kapott benne. Ma kórház működik az épületben. Érdekes, hogy a fiumei régi katonai épületek többségét ma kórháznak használják...

Ennek megfelelően az épületet láthatóan csak a minimális mértékben tartják karban. A külseje mállik, bár még viszonylag jól egyben van. Belül valószínűleg a lépcső és a hozzá tartozó korlát minden, ami megmaradt.

Ez a kép az épület hátoldaláról készült. Az Akadémiát körbeveszik a különböző szocreál stílusú kiszolgálóépületek...

Ez pedig egy közelkép az épület mai állapotáról. Érdemes megfigyelni, hogy az ablakok újak. A legtöbb régi épületen viszont még a százéves nyílászárók szolgálnak.

Nagy kár, hogy Fiumében a régi épületeknek csak töredékében működik valami hasonló intézmény, mint aminek építették. Pedig tengerészeti akadémia ma is létezik Fiumében, talán a horvát önérzetet sértené a magyar uralom idejének ilyeténképp vállalása.

Egyes történelmi adatok forrása: Fried Ilona: Fiume