Ifj. monarchista

Kezdjük Farkas Imre MSZP-s képviselő egy országgyűlési felszólalásának részletével (mely teljes egészében a parlament.hu-n olvasható):

"(...) Az alkotmányos helyzet ugyanis az, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság hivatalos zászlaján nincs címer. Ennek a rendszerváltásra visszanyúló okai vannak. Mint emlékezetes, 1989-ben a majdani köztársasági címerről és zászlóról közéleti vita bontakozott ki és a Nemzeti Kerekasztal nem tudott konszenzusos döntést hozni e jelképekről. (..) Ennek annyiban van jelentősége, hogy a hivatalos szervek nyilvánvalóan az Alkotmányban leírt zászlót, lobogót kötelesek használni."

Álljunk meg egy pillanatra. Az ún. alkotmány szerint a magyar nemzeti lobogónak nem része a címer. Menjünk vissza egy kicsit az időben, mondjuk akkorra, amikor divat volt zászlót alkotni a címer alapján.

A dicső emlékek tartást adnak a nemzetnek, és ezt tudták jól a II. világháború után hatalomra került kommunisták is.

A Horthy Miklós (ma Petőfi) híd budai hídfőjének északi oldalán ugyanis a híd 1937-es átadásától ott állt a cs. és kir. haditengerészet magyar hősi halottainak tiszteletére állított emlékmű. A talapzat a Novara cirkáló orrát formázta, amelyen a korabeli stílusnak megfelelő hatalmas alakok láthatók, a "támadás géniusza" és az "ellenséget kutató matróz". E fölött a polai (más források szerint fiumei, bár szerintem ott ilyen világítótorony nem volt) világítótorony mása állt, ami látogatható is volt. A talapzatban helyet kapott egy kiállítóhelyiség, amiben többek között egy, a flotta világháborús harcairól kézzel írt emlékkönyv kapott helyet.

A II. világháborúban az emlékmű megrongálódott, éppen annyira, hogy az ürügyet szolgáltasson az elbontásához. Mára semmi sem maradt fenn belőle: a szobrokat beolvasztották, valószínűleg a nagy Sztálin-szoborhoz is felhasználták az anyagukat. Az emlékkönyv elveszett, de minden lapjáról készült fénykép, ezek fennmaradtak.

A kép és egyes adatok forrása: Császári és Királyi Haditengerészeti Egyesület.

Most egy kis gyűjtői bemutató következik. Lássunk néhány övcsatot az Osztrák-Magyar Monarchia idején működő Magyar Királyi Honvédség által rendszeresítettek közül! A képekre kattintva nagyobb felbontású képek láthatók.

Egy remek katonadal a kitűnő Gajdos Népzenei Együttes előadásában. "A három év majd lejár", mert akkoriban még volt sorkatonaság, és nem hónapokig, hanem minimum három évig.

Dombon van a nagyváradi kaszárnya,
Oda leszek három évig bezárva.
A három év majd lejár, szeretőm hiába vár,
Otthagyom a nagyváradi kaszárnyát.

Néha feltör az emberből a gyarló, a gyáva. Egyszerűbb és könnyebb lenne elmenni innen, messzire, elfelejteni, hogy valaha is magyar voltam. Elfelejteni e Kárpát-medencei hazát, minden nyomorúságával és keserű gyönyörűségével együtt. Nem nyomná vállamat ezerszáz esztendő felelőssége és a trianoni kilencven év már-már felfoghatatlan tragédiája.

Nem hallanám nap mint nap azokat a csak nálunk ismert szófordulatokat, hogy "ez is csak Magyarországon történhet meg", meg "itt soha nem fogunk odáig eljutni" és "azért, mert ilyen a mi népünk". Egy nemzedék gondolkozik így, amelyik az ún. rendszerváltás után szocializálódott. Kívülről szemléli a hazáját, és önmagával se vállal közösséget.

Volt egyszer egy kikötővárosunk, Fiume. Ebben a városban pedig volt egyszer egy torpedógyár, amit magyarul (mert hívták több nyelven is, lévén soknemzetiségű a Monarchia) Whitehead & Tsa. Torpedó- és Gépgyárnak hívtak. Ebben a gyárban építették azokat a szerkezeteket, amikkel a cs. és kir. haditengerészet legsikeresebb fegyvernemének képviselői, a tengeralattjárók vívták háborújukat, a torpedókat.

Jobb híján domborműnek neveztem ezt a rézből készült, préselt nagycímert, amit a Havannán rendszeresen megtartott militária börzén vettem. A címer alatt a híres "királyért és hazáért" jelmondat olvasható. Hogy miért éppen ez a sorrendje a szavaknak, arról a Lex Sacra blogban lehet olvasni.

Igazából nem tudom, milyen szerepe lehetett: a hátoldalán lévő fémlap arra engedne következtetni, hogy esetleg kitűzhető volt. Ennek viszont ellentmond a mérete, ami miatt mind sapkadísznek, mint ruhára tűzve túl nagy. Én mindenesetre bekereteztettem, és illő helyre került :-).

Kattintásra nagyobb kép jön elő!

Egy kicsit révedjünk bele a dicső múltba mi is (a MG-hoz hasonlóan), és lelki kalandozásunk tárgya legyen az Osztrák-Magyar Monarchia közös haditengerészete, azaz a KuK Kriegsmarine. Az apropó pedig egy német úriember videója legyen:

Lapozás után három bónuszvideó a flotta lobogóshajójáról, az SMS Viribus Unitisről!

Ma is a Jobbikkal fogok foglalkozni, mert nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit tegnap Vona Gábor mondott a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Az EP választások nyomán látványosan felborult a hazai pártok eddig jól leírható felállása. Önmeghatározásuk átalakult, választóik megváltoztak. De feltárult egy ordenáré hiány is.

Mert milyen pártok léteznek most, értékrendjük szerint?

Nem, nem vadliberális értekezés jön "fasisztákról" (mert nyilván sok olyan ember van Magyarországon, aki ősi római jelképeket használ) és kirekesztésről.

Bánt, ha valaki általánosságban zsidózik. Bánt, ha cigányozik. Bánt az is, ha ugyanígy szidja a Kárpát-medence egyéb nemzetiségeit. Hogy miért?

Fiume, mai horvát nevén Rijeka az a kikötőváros, amit igazán magyarnak mondhatunk annak ellenére, hogy eredetileg olaszok éptették, majd többségében délszlávok lakták.

Lássunk néhány tévhitet, amik sokakban felmerülnek, ha szóba kerül a királyság visszaállításának gondolata.

Már sokan leírták, de azért itt is elfér, az én szemszögemből. Miért is kellene a királyságot visszaállítani Magyarországon? Csak röviden.

Egy húszéves leírja, miért kellene visszatérnünk ahhoz az államformához, amiben a magyar nemzet kb. 950 évig élt, majd amit egy idegen, megszálló hatalom nyomására önjelölt vezetői lecseréltek az ún. köztársaságra. Ez az államforma a királyság, azaz a monarchia. Mert nem kell ősz fejű filozófusnak lenni ahhoz, hogy ez foglalkoztassa az embert.

Már ma többen blogolnak is erről. Nem kívánok nekik valamiféle konkurenciát teremteni, nem tudom a témát hozzájuk hasonló kellő alapossággal és szakértelemmel feldolgozni, műveltségem is hiányzik ehhez, de leírom, amit gondolok. Lesz értekezés magyarságról, aktuálpolitikáról, lesz úticél-, könyv- és kiállításajánló, KuK-nosztalgia és ami még jön.

További olvasáshoz meg mindenkinek ajánlom figyelmében Monarchista Gondolatokat, hubatka blogját és a Lex Sacra blogot (egyébként nem mintha ők meg idősek lennének...).